| A gtikus stlus Magyarorszgon
Fontos terjesztje a stlusnak a ciszterci rend, amely Magyarorszgon is jelen volt. Az ptszetk hat az esztergomi kirlyi kpolna ptire is.
Buda lesz a kirlyi szkhely, elkezdik pteni a Nagyboldogasszony (Mtys) templomot, s a Szent Mikls-templomot. Jelents gtikus emlkek a korai idkbl mg a soproni Bencs (Kecske) templom, a felvidki vrak, s sok falusi templom is.
Nagy Lajos ptteti meg a budai vrkpolnt, s magasabb sznvonalra fejleszti Visegrdot. ptteti meg Disgyr vrt is, ami szablyos ngyszg alaprajz kirlyi rezidencia, nagy termekkel, ktszintes kpolnval. Ezidtjt a koldulrendek is nagy tmogatsokat kapnak, ekkor plnek vrosaink megmaradt kzpkori khzai, kapualjukkal, lflkikkel.
A magyar gtika Zsigmond alatt virgzik, az uralkodsa idejn pl a budai Friss-palota, a baziliklis rendszer teplomokat csarnoktemplomm ptetti t. A nagyurak is jelents ptkezseket folytatnak. Ekkor pl ki Sikls, Csesznek, Gyula s Kisnna vra. A vrosok fejldse felgyorsul, a legtbb vrosfal is ekkortjt pl.
Mtys alatt Eurpban, krlbell harmadik orszgknt, ide is betr a renesznsz, de a gtika mg sokig l. Erre plda a nyrbtori minorita s reformtus templom, a szegedi ferences templom, a srospataki csarnoktemplom, a kassai szkesegyhz, a kolozsvri Farkas utcai templom, vagy a cstrtkhelyi kpolna. Egerben is ekkor pl a gtikus szkesegyhz. Jelents vrosi hzptsek is zajlanak ezidben, pldul Budn, Fehrvrott, Sopronban, a Szepessgben, Szszfldn, Erdlyben. Ekkortjt jelennek meg a klstornyos vrak is (pl. Kszeg). A magyar gtika alulmarad a francihoz kpest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt bels s kls tere lenygzi a szemllt, mg dsztetlenl is.
A magyarorszgi gtikus szobrszat remeke a Kolozsvri testvrek Srknyl Szent Gyrgy-szobra a prgai vrban. Legjelentsebb fennmaradt gtikus tblakpnk a garamszentbenedeki oltr, Kolozsvri Tams alkotsa, az olasz gtikval rokonthat alkots. | |